_

Simon Jolán levele Kassák Lajosnak és Gödrös Lajosnak
Újpestről Postrestante Münchenbe, 1909 június 15.

Szervusztok fiúk!

[...] Nem kívánkoztok haza? Nem hiányzom nektek egy kicsit? No ne nevessetek ki de ti hiányoztok. Meg is bántam hogy elvesztettelek benneteket. Most tudom mondjátok; micsoda hangon beszél, ez az asszony!? Látszik hogy tőlünk távol van. Pedig hát látjátok nincs igazatok, mert én csak a régi léha asszony vagyok. El-el járok zülleni (persze akkor rátok is gondolok), a Meteorba is bejárok.

A Függetlent mindennap meg veszem és érdeklődöm minden iránt ami titeket is érdekel. Mindkettőtöknek meg jelent egy-egy verse. „A gabona hajó”, „Vasárnap a gyárban”. Kedves fiúk ha soraim meg kaptátok azonnal válaszoljatok, mert akkor én bővebben foglak benneteket mindenről értesíteni

Szervusztok
csókol Jolán

_

Simon Jolán levele Kassák Lajosnak és Gödrös Lajosnak
Újpestről Postrestante Münchenbe, 1909 [június]

Szervusztok fiúk!

Előre is az elnézéseteket kérem, hogy az ígért kimerítő levelet nem írom kimerítőre. De látjátok nem tehetem, mert nagyon ki vagyok merülve. De azért amit tehetek azt meg teszem.
A Gyagyovszkival még eddig nem beszélhettem, de holnap bemegyek a Meteorba és akkor valószínűleg. Aztán a Bodrogi nagyon érdeklődött hogylétetek felől. Persze tudjátok, hogy mit feleltem. Jaj fiúk olyan nagy lustaságok azok annyi salátát beszélnek össze. Csak az volt a rossz, hogy mikor onnan ki jöttem, nem volt kivel kinevetni őket. Akkor igazán hiányoztatok!
Tegnap voltam a Feldmannál és meg néztem a Hét szerkesztőségének címét: VIII. Népszínház-u 22 sz. alatt van.
A napokban megismerkedtem Balázs Béla költő és színmű íróval. Igen kedves és eszes fiú. Azt hiszem névről ismeritek a holnaposok közé tartozik. Legközelebb elviszem neki a verseiteket. Úgy-e nem haragudtok?
Mondhatom elég kellemesen érzem magam ebben az új társaságban. Már ami a festőket illeti. És ti? Látjátok, már azt megérdemeltem volna tőletek, hogy egy tisztességes levelet írtatok volna. Vagy nem? És arra is kíváncsi vagyok, hogy mikor visztek már ki?!
Azután pedig Gödrös barátom igazán örömmel fogadom a soraid de már egyszer a Kassi is szerencséltethetne a keze írásával.
Éppen most ment el tőlünk a Kari. Szegény fiú sem viszi soká.
Igaz itt volt a multkor Fischer. El bántam én avval! Éppen jó kedély hangulatban voltam: Persze Kari még mindig bálványozza őt. Igaz a multkor voltam olyan meggondolatlan, hogy a disznók közé keveredtem majd meg is ettek. De a jövőben vigyázni is fogok!
És te Gödrös fiam ne igen irogass annak a bandának mert azok csak kiröhögnek. Tapasztaltam a múltkor, elhiheted.
De már elég volt a pletykából. Csak ennyi verset küldhetek egyszerre, de ha sűrűbben írjátok meg a címeteket több verset kaptok. A szerkesztőségből nem üzentek.
Írjatok sokat szervusztok

Csókol benneteket
Jolántok

_

Simon Jolán levele Kassák Lajosnak és Gödrös Lajosnak
Újpestről Augsburgba, 1909 június

Szervusztok fiúk!

Kártyátokat megkaptam. Mondhatom nagyon megörültem neki. Most már én is meg vagyok elégedve veletek!
Helyes?!
Meddig lesztek ott? És mikor lesztek Párisban? Képzeljétek, egy híres festőnél ülök és az annyit beszél nekem, hogy menjek Párisba. Nagyon jól meg tudnék ott élni, mert a modelleket jobban fizetik és az élelem olcsóbb. Ő tizennégy évig élt ott. Karlóvszky [Bertalannak] hívják. Ismeritek? Tudjátok fiúk úgy szeretnek engem a művészek. Azt mondják, hogy nagyon jó fejem van. Hisz tudjátok.
De már szeretném egyszer tudni, hogy mivel ütitek agyon az időt. Remélem nem leszek indiszkrét? Írjatok sokat. [...] Itt küldök jó és rossz verseket de titőletek nem küldhetek mert azóta nem jött csak Kassitól egy hanem azt Kari elveszítette.

Írjatok fiúk sokat és szép lapokat küldjetek

szervusztok
csókollak benneteket
Jolán

_

Simon Jolán levele Kassák Lajosnak
Újpestről [Augsburgba?], [1909 június]

Kedves Lajos!

Elolvastam. – – – Rád ismertem. Tudtam, hogyha írsz, csak így írhatsz. És az tetszik benned, az a frázis nélküli őszinteség.
Ami a csókolódzásod illeti, hát bizony én sem volnék ellene. És a pokol, na azt már sokat vissza kívántam, de hát hiába. De te vagy az oka. Hisz tudom Sebaj, azért talán eljön még az az idő mikor újra ki csinálhatjuk egymást. Hiszed? Írj milyen kín és milyen jó az.
Na de térjünk az okosabb felére a dolognak. Beszélem Gyagyovszkival. Valószínűleg elfogadják az [írásodat?] de ő át fogja írni, mert sok mondata magyartalansággal van írva és azt ki korigálja. De azt kijárja, hogy még mielőtt megjelen a dolog, már neked kifizessék a 20 koronát. Ugy-e jó lessz így. A Függetlenben nem jött semmi még csak üzenet sem.
A „Hét” ben sem.
Mikor értek Párisba? Úgy szeretnék már veletek lenni.
Igaz majd el felejtettem; beteg vagyok. Most volt itt az orvos. Azért ne is csodálkozzatok, hogy ilyen össze vissza írom a mondatokat. Azt hiszem el fogod nézni nekem.
Kedves fiú még tegnap kezdtem ezt a levelet, de kénytelen voltam abban hagyni olyan rosszul lettem. Ma sem érzem magam valami kitűnően, de azért tűrhetőbb. Naponta három négy aszpirínt veszek be már egész kábult vagyok. Lugot kaptam.
Hanem igazán nincs szándékomban ezt a levelet az én betegségemmel tele jajgatni. Azt hiszem azt te sem vennéd jó néven.
Igazán szeretnék neked sokat írni. Mindent meg írni.
A Jóskával már nincs viszonyom. Utálom. A hosszú Szabó őrülten szeret. Utálom. A Fenyő [:Meteorban ismerkedtem meg vele:] szeretőjévé szeretne tenni. Utálom. A Rozgonyi szerelmet vallott nekem. Utálom. A Szabó Náci meg akar kapni. Utálom. Tegnap hívott egy szobrász, hogy menjek hozzá lakni utálom. Egy festő el akart vinni Velencébe utálom. Utálom őket iszonyúan és éjjeleken át nem tudok aludni, mert a vágyaim nem engednek. Ne hidd, hogy ezt a dolgot csupa kérkedésből írtam le neked. Nem. Csak azért, mert egyedül csak neked mondhatom el azt hiszem te meg fogsz érteni.
Én nem tudom mi lett velem mintha kicseréltek volna.
Azt hiszem ki fogsz nevetni, de téged kívánlak csak. Jaj, de meg tudnálak most harapni.
Várj csak majd meg csíplek még reszkess.
Igaz: a Balázzsal nem beszélhettem azóta, mert el utazott. De legközelebb, ha alkalom kínálkozik.

Írjatok sokat
Iszonyúan csókolnálak
szervusz
Jolán