INTRO

_

LAJO$ – lóhalál szünet nélkül
Csider István Zoltán, Jónás Vera, Pion István
Kassákizmus finisszázs | Petőfi Irodalmi Múzeum | 2018. február 24.

„Gondolom, ez a munkám foglalja magában költészetem legtöbb »furcsaságát« és legjelentősebb értékét. Tartalmi és formai konvenciók nélkül tárulkozik az olvasó elé.”

(Kassák Lajos: Önarckép – háttérrel, 1961)

„1909-ben mint fiatal vasmunkást a munkaadók által bevezetett feketelistázás hosszabb időre munkanélküliségre kényszerített. Ekkor már verseket firkáltam, nagyon kedvemre volt ez a tevékenység; nem is annyira az újabb munkavállalás lehetősége, mint inkább a rímek gyártása érdekelt. [...] A Holnapos költők megjelenése elemi hatást váltott ki belőlem. Tele voltam izgalommal, nagyot akarással, és mindenáron Párizst szerettem volna látni. Egy április végi este, minden különösebb előzmény, meggondolás nélkül, Gödrös nevű barátommal elhatároztuk, hogy másnap nekivágunk a világnak. Így történt. Pénz és idegen nyelvek tudása nélkül elindultunk, Pozsonyig hajón, onnan gyalog, egészen Párizsig. Mentünk, mentünk, jóformán éjjel-nappal, mint a kutyák, minden elénk került dolgot megszagoltunk, s mint a koldusok, mindenhová befurakodtunk. Roppant kíváncsiak voltunk a világra, s azt is szerettük volna megismerni, ami a valóságban nem létezik. Párizsba indultunk, de nem rohantunk, becsavarogtuk közben fél Európát.”

(Kassák Lajos: Az Izmusok története, 1972)

Jelen microsite középpontjában Kassák legismertebb és legtöbbet idézett önéletrajzi ihletésű műve, A ló meghal és a madarak kiröpülnek című, 1920–1921-ben keletkezett, elsőként 1922-ben kiadott hosszúverse áll. Ez volt az az időszak, amikor Kassák a nemzetközi izmusok, új irányzatok hatására megújította költői nyelvét. A mű 1909-es párizsi útját dolgozza fel: azt a folyamatot, melynek során az egyszeri vasmunkás Kassákból avantgárd költő lett.

A főoldalon Kassák versének teljes szövege olvasható. A verset illusztrációk egészítik ki: portrék Kassákról és csavargótársairól az író hagyatékából, valamint a korabeli, az 1909-es Európát megelevenítő képeslapok, fotográfiák. A vers szövegét az utazás egyes állomásaihoz rendeltük, így annak olvasása közben azt is láthatjuk, hogy a dada-nyelven megírt történet éppen Európa mely városában játszódik.

A verset további szövegekkel, dokumentumokkal és képekkel egészítettük ki:

  1. A vers mellett hozzáférhetővé tettük Kassák Egy ember élete című önéletrajzának 1926–1927-ben írt azon fejezeteit, amelyek a nyugat-európai csavargást mutatják be regényes formában, nagy részletességgel.
  2. Felkutattuk azokat a költeményeket, amelyeket Kassák párizsi útja során írt és Simon Jolán segítségével budapesti napilapokban megjelentetett. Ezek a versek a fiatal költő útkeresésének, szárnybontogatásának dokumentumai. Nem egy olyan is van köztük, amely hiányzik Kassák összes verseinek kiadásából, azaz 1909 után itt jelenik meg elsőként!
  3. Közzétettük Kassák Lajos (és Gödrös Lajos), valamint élettársa, Simon Jolán levelezését a csavargás idejéből. A levelezés, ha töredékesen is maradt fent Kassák hagyatékában (a Petőfi Irodalmi Múzeum–Kassák Múzeumban), de mégis sok érdekes információt tartalmaz és nem utolsó sorban rögzíti Kassák első benyomásait, impresszióit az út során.

Végül, de nem utolsó sorban a versek, a regény, a levelezés és további dokumentumok alapján olyan szerkesztői kommentárokat írtunk, amelyekből még többet tudhatunk meg Kassák csavargótársairól: Gödrös Lajosról és Szittya Emilről; arról, hogy Kassák pontosan milyen útvonalon jutott el Stuttgartból Párizsba; arról, hogy milyen kiállításokat, műalkotásokat is láthatott az útja során; vagy arról, hogy mit is jelentett valójában a csavargás Kassák számára. Bemutatjuk A ló meghal és a madarak kiröpülnek keletkezésének történetét, valamint azt a folyamatot is, amely során a költemény Kassák leismertebb versévé vált. Mindezek a szövegek elérhetők a főoldalon, a megfelelő ponton a vers szövegéhez rendelve; valamint külön aloldalakon is olvashatók.